Kettőt gondoltam, három lett belőle

Mikor elkészültem a ruhákkal, úgy éreztem kevés lesz, így belefogtam egy harmadikba, ami jóval egyszerűbbnek ígérkezett az elsőnél. És valóban!

Nagypapám egyik ingét használtam, ami szerencsére elég nagy volt ahhoz, hogy egy jó kis pörgős szoknya lehessen belőle. Csak levágtam az ujjakat és rávarrtam elölre és hátulra egy-egy trapéz alakú anyagot. A vállpántokat az egyik ujjból használtam fel. Szükség esetén alulra is varrhatok még egy csík fodrot, így hosszabbítva meg a használati idejét is.

Új életkor, új jruha

Ki ne emlékezne arra, hogy kislányként voltak olyan hívószavak, amiknek nem lehetett ellenállni: pörgős szoknya, kopogós cipő...

Az én lányomnak is ugyenezek a szavak bírnak varázserővel. Minden napra új ruhát szeretne, s persze minden napra egy új PÖRGŐS ruhát! Gondoltam készítek neki a szülinapjára. Sajnos csak kettő készült el a tervezett négyből, de ez annak is köszönhető, hogy se varrónői végzettségem, se annak megfelelő tudásom nincs. Így elég lassan haladtam az anyagok ruhává varázslásával.

De azt a kettőt most büszkén mutatom be, mert szerintem elég jól sikerültek. Egy blogon láttam egy-két trükköt, s így varázsoltam ezeket:

A hátára ezt a betoldást azért kellett rávarrni, mert kicsi lett (hiába méricskéltem, még nem vagyok hozzá elég rutinos, hogy mennyit kell ráhagyni az anyagra). Aztán a megkötő is azért kellett, mert a két darab illesztése nem lett olyan szép. Viszont - hogy valami jót is mondjak - úgy tudtam összevarrni, hogy nem kellett eldolgoznom az anyagvégeket, mert mindent be lehetett varrni a bélés és a külső rész közé!!! Na ez volt az új trükk, amit most tanultam!

Ez egy jóval egyszerűbb nyári ruhácska. Itt mindössze annyi volt a bajom, hogy az anyag kicsit nyúlós, ezért tartottam tőle, hogy nagyon deformálódik, de végül nem lett olyan vészes. 

Most egy kicsit izgulok, hogy milyen lesz a fogadtatás!


(Egyébként még tartozom egy képpel az angliai 3. ajándékról, majd azt is fölteszem.)

Ajándék II.

Ez a következő, amit megmutatok, egy angol hölgynek készült, akit nagyon megszerettem. Olyan derű sugárzik belőle, ami magávalragadott. Tizenöt évig éltek a férjéve és a gyerekeikkel Nigériában és ez a tapasztalat mélyen beléjük ivódott. Látható és érezhető, hogy nem hűvös angolok, hanem befogadó, szerető emberek. Az ő lakásukban van az a csütörtöki bibliaóra, amire minden alkalommal igyekeztem elmenni. Jórészt korabeli (40-60) évesek járnak oda, mégis a legfelüdítőbb társaság volt számomra.

Minden bibliaóra elején kávé és tea várt minket, ezért készítettem neki ezt a kis csészét.

Az a fehér bog, ami a "tányérkán" van, nem valami eldolgozatlan szál, hanem a tányér szélén körbefutó fehér díszítőcsík végeiből készült masni (olyan, mint a csésze szélén lévő).

Ajándék I.

Íme a búcsú első elkészült darabja.

Egy amerikai lánynak készült. Sokat gondolkoztam, hogy hogyan tudnék neki valami szép és könnyen szállítható dolgot készíteni, mert valószínű, hogy sokat fog utazgatni. A zászló jó lehetőségnek tűnt, mert nagyon angolszász és könnyen kirakható bárhova egy kicsi szobában is. Ezen kívül a zászlócskák adják a felületet külön minták készítéséhez.

A legutolsóra Tirca azt mondta, hogy ő tudja mit ábrázol, egy tehenet. Azért elárulom, hogy nem tehén, hanem a Bodleian könyvtár jellegzetes kör alapú épülete. Így sikerült.

Mamusz, avagy anya a balek

Megint kaptam egy megrendelést a lányomtól. Kezdem úgy érezni egy "mamusz anya" vagyok, ami jelentését tekintve rokonítható a "papucs férjjel".

Egyszer készítettem nekik mamuszt és az övén volt egy virág. Akkoriban az interneten találtam egy mamusz leírást és lelkesen elkészítettem. Sajnos nem volt praktikus, mert a laminált padlón nagyon csúszott. Aztán kinőtte, elszakadt a fonal a "még rámjön" típusú erőlködésektől, s a mamusz végleg semmivé vált. Most eszébe jutott, hogy neki kellene egy ilyen. Anya viszont már sokkal több mamuszt látott a neten, ezért anya valami újjal rukkolt elő. Gyönyörű új mamuszt készítettem - s bár látom a hibáit -, elégedett vagyok vele. A megrendelő is elégedett volt. Akkor mi a baj - kérdezed. Csak a szokásos: az átadás után 5-10 percig van jelentősége, aztán csak a lomok számát szaporítja. Most vagy az van, hogy a lányom kitapintotta anya gyenge pontját és csak bemond dolgokat - lássuk, anya megbírkózik-e vele -, vagy megszánt és azt mondta, "hadd csinálja nekem meg ezeket, ha ettől boldog". S ezzel a gondolattal kér  újabb és újabb horgolmányokat, amik aztán a szoba különböző sarkaiban végzik dicstelenül, az értő szemek elől elrejtve.

A koronás fő

Itt, a Korona árnyékában, nem lehet, hogy egy kislány ne érezze át, mit jelent ezt a kivételes ékszert viselni. Tehát megalkottam a következő anya-lánya ízlés ötvözetét: horgolt korona csillogós fonalból!

A szimat-nyulak

Húsvétra mindenképpen szerettem volna készíteni a gyerekeknek valamit. Nem vagyok híve a húsvéti nyúl-mániának, én a bárányokat ideillőbbnek érzem, de ennek ellenére, valahogy nyulakat sikerült horgolni. A csokikeresésben ezek a szimat-nyulak segítettek és jó munkát végeztek! :)

Nem tudom mennyire látható, de a lány nyúlnak még rózsa is van a fején! Az volt az egyetlen bajom az elkészítéskor, hogy nem volt vékony fonalam, s így nem tudtam szépen kidolgozni a fejeket.

Jövőre szeretnék báránykákat készíteni, de nem csak a fejüket, hanem teljesalakosat.