Ez a következő, amit megmutatok, egy angol hölgynek készült, akit nagyon megszerettem. Olyan derű sugárzik belőle, ami magávalragadott. Tizenöt évig éltek a férjéve és a gyerekeikkel Nigériában és ez a tapasztalat mélyen beléjük ivódott. Látható és érezhető, hogy nem hűvös angolok, hanem befogadó, szerető emberek. Az ő lakásukban van az a csütörtöki bibliaóra, amire minden alkalommal igyekeztem elmenni. Jórészt korabeli (40-60) évesek járnak oda, mégis a legfelüdítőbb társaság volt számomra.
Minden bibliaóra elején kávé és tea várt minket, ezért készítettem neki ezt a kis csészét.
Az a fehér bog, ami a "tányérkán" van, nem valami eldolgozatlan szál, hanem a tányér szélén körbefutó fehér díszítőcsík végeiből készült masni (olyan, mint a csésze szélén lévő).
